- Richland Ráckeve
Ráckeve – a tornyok és a vizek városa”
Ráckeve Budapesttől félórányi autóútra fekszik, a Kis-Duna partján, csöndes, idilli kisváros. Különös érzés fogja el az embert, ha alkonyatkor a hídon a város felé közeledik: a természetes és az épített környezet, a táj és a város harmóniája tölti el a lelket. Egy hely, ahol otthonra találhatunk…
A várost körülölelő természeti szépségek, a vizek közelsége, történelmi múltja és emlékei, valamint az utóbbi évek országos hírű rendezvényei alapján Ráckeve méltán a régió egyik legkiemelkedőbb települése. A vidék sokszínűségét, a táj változatosságán túl a magyar lakossággal a környéken harmóniában élő szerb és sváb nemzetiségiek és kultúrájuk együttélése is adja.
A Kis-Duna mente TDM Nonprofit Kft. munkatársai meghívására turisztikai szakújságírókként odaérve sejtettük, hogy itt nemcsak a híres Hajómalom, a szerb-, és katolikus templom, valamint a legelső világi barokk kastély szerepelt a kínálatban, de a történész szemüvegén keresztül sok más is elénk tárult. A meghívó nemcsak Ráckevét ígérte nekünk, hanem Szigetújfaluba és Ercsibe is szólt, mert ez a három látszólag teljesen különböző település meglepően sok közös ponton találkozik történetük során.
A történész felvázolta előttünk Ráckeve és térségének történelmét, majd az ortodox templomhoz érve elmesélte, hogy a ráckevei Istenanya Elszenderedése-templom Magyarország egyetlen bizánci liturgiájú, késő gótikus stílusú, hálóboltozattal fedett egyházi épülete, amely 1776-ig kolostortemplomként funkcionált. Az úgynevezett szerb portát a 18. század második felében alakították ki. Ekkor emelték a templomkertet övező téglakerítést és a kőkeretes, záróköves, kosáríves bejárati kaput.
A barokk stílusú harangtornyot 1758-ban, a toronyórát 1776-ban, a torony tetején lévő latin keresztet pedig 1795-ben húzták fel. A szekkókon kétféle felirat olvasható: görög betűs görög nyelvű és cirill betűs egyházi szláv nyelvű. Nagyon úgy tűnik, hogy az épületet a szerbek mellett a görögök, a makedovlachok (cincárok) is igénybe vették istentiszteleti céljaikra – állapította meg Miskei Antal.
A János Vitéz-díszkút Az 1997 óta a Szent Imre Katolikus Iskola előtt álló János Vitéz-díszkút Markolt György csobánkai szobrászművész alkotása. Az emlékmű Horváth Nepomuk János ráckevei huszárkapitány előtt tiszteleg, akiről a helyi hagyomány úgy tartja, hogy alakja Petőfi Sándor 1844-ben írt János vitéz c. műve főhősének mintájául szolgált.
Elérkeztünk a híres hajómalomhoz, amely a Szegedi Kis István sétány legérdekesebb látnivalója, és a 2007–2010 között közösségi összefogással épült, és amely 2017-ben az Év Pest Megyei Értéke kitüntető címet kapta. A hajómalom leginkább abban különbözött az „átlagos” vízimalomtól, hogy nem a parthoz rögzítve működött.
A híres “Csónakos piac”-ra majd máskor látogatunk el, de aki már volt, az tudja milyen hatalmas nyüzsgés, kínlat, színek, illatok érik az embert.
Az 1901-ben épült a középkori régi városháza helyén a szecessziós stílusú tornyos, új városháza épületében a Ráckevei Járási Bíróság működik,
majd 2009 júniusában megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt található Tűztorony kilátó. Nem szabadott kihagyni, hiszen a kilátás csodás – mondta Gere Ágnes TDM menedzser.